Már a gyenge kökörcs fel-felemelgetiA nyálkás avarok leple alól fejétÉs pelyhes koszorújátLassanként nyitogatja ki.Jer, lágy szél, jer! öleld és nyalogasd körűlA felkölt gyereket, jer, nehogy a fogasFény megverje szemévelVonj enyhébb levegőt reá.Már sok kis madarak messze…